Hegyesdi kőhíd
2024. április 29. írta: l.balays

Hegyesdi kőhíd

Hegyesd kőhídja.

"..A török hódoltság megszűnése után az 1750-es évektől megkezdődött Veszprém megye úthálózat adatainak összeírása és az utak gondozásának megszervezése, melyet a postajáratok indítása is szükségessé tett.

A megyében 1791-ben határozatot hoztak: a hidakat fa helyett kőből kell építeni.

A XVIII-XIX. században a megyében a jelenleg is meglévő kilenc híd épült - talán legszebb az Eger patakon átívelő "kőkeresztes" hegyesdi híd..." (forrás: Közút, 1995.)

Hegyesd kőszentes, szoborfülkés kőhídja, 2022 nyarán:

20220906_133451.jpg

"...Nem egészen egy kilométert kell letérni a 74. sz. Veszprém-Tapolca főközlekedési útról a 39. km-nél elágazó hegyesdi bekötőútra, hogy az Eger-patakot elérjük. Itt találjuk a kétnyílású „kőszentes” hegyesdi hidat.." (2) - blog: inkább 77-es út (főút) lesz az -

A hídon átkelve Hegyesdre lehet megérkezni - háttérben a Balaton-felvidék egyik - ~281 méter magas - tanúhegye, Hegyesd:

dji_0567bccc.JPG

A 22 méter hosszú,kétnyílású kőhíd építésének ideje 1791 vagy 1793 körülire feltételezhető.

Hegyesd Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) - a híd ekkor még fából lehetett:

1_kathhh.jpg

"...Veszprém megye már XIX. sz. elején a haladó szellemű megyékhez tartozott. Példás rendben igazgatta, útjait és hídjait magas műszaki színvonalon tartotta.
Már
1791-ben olyan határozatot hozott a vármegye közgyűlése, hogy a jövőben a hidakat fa helyett kőből fogja építeni.
A
megyék útjainak és hídjainak császári rendeletre való évenkénti összeírásai igazolják, hogy egyik megyében sem volt olyan a kőhidak részaránya, mint az egyébként is sok híddal rendelkező Veszprém megyében...."

(forr: Veszprém megyei közutak története, 1990)

A hegyesdi híd és szoborfülkéje:

20220906_133512.jpg

A híd 1970-ben, az Eger-patak (Eger-víz) akkoriban bő vízfolyással:

1970bb.jpg

Kép forrása: Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

2022 nyár végén nem nagyon volt víz a patakban:

20220906_133329.jpg

A patakmeder náddal volt benőve:

dji_0572bb.JPG

A hídon lévő fülkében rácsok mögött Nepomuki Szent János szobra található.

"...A szobor feje sajnos nem eredeti, mert az 1950-es években a rácsot kifeszítették, a szobrot a vízbe dobták, a feje letörött, a víz pedig magával vitte...." - 1998-ban a Hegyesdért Közalapítvány felújította a fülkét és helyreállíttatta a szobrot. (3)

20220906_133421.jpg

A híd adatai:

"A hídnyílások mérete 4,40 m (2 és föl öl), a híd szélessége 5,70 m (3 öl), amely a mellvédek szélességét is magában foglalja. Teljes hossza 22 m." (2)

A kőhídon éppen egy többtonnás mezőgazdasági munkagép hajt keresztül:

dji_0576mkg.JPG

1970:

"..A híd alatt a vízfolyás még száraz időben is jelentékeny, medre beágyazott, különösebb kimosás vagy feltöltődés nem jelentkezik. Mindkét nyílás alatt folyik a víz..." (2)

A híd felülnézeti képen, 2022-ben:

dji_0570_1.JPG

A hegyesdi hidat óvó és őrző kőszent létező személyének legendája, akinek egykor szájában lévő nyelvét hazájában mai napig ereklyeként őrzik:

"...Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a közép-európai és a magyarországi népi vallásosság egyik jelentős alakja 1340-ben, Csehországban született egy Pomuk vagy Nepomuk nevű városkában.

Később papi pályára lépett, és IV. Vencel cseh király feleségének a gyóntatója lett.

A legenda szerint egy alkalommal a király meg akarta tudni tőle felesége gyónási titkát, de ő kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni.

A király ekkor kezét-lábát összekötöztette és egy hídról a Moldvába dobatta. Teste sokáig nem merült el a vízben, hanem fényességben úszott a víz tetején.

Testét 1393-ban a prágai Szent-Vid templomban temették el.

Sírját 1729-ben, szentté avatása előtt feltárták, ahol megtalálták épen maradt nyelvét, melyet azóta is ereklyeként őriznek..."

(forrás: Bathó Edit: Nepomuki Szent János tisztelete a Jászságban)

1618-ban a protestánsok elfoglalták a prágai Szent Vid templom egy részét, ahol Nepomuki János volt eltemetve. Holttestét el akarták távolítani, de a sírásók egymás után szörnyet haltak.. Később 1729 körül, tetemének feltárásakor épen került elő a nyelve, amely elevenpiros színűre változott... 

A legenda elbeszéli még, hogy sírját kénytelenek voltak ráccsal elkeríteni, mert aki tisztességtelen szándékkal lépett síremlékéhez, azt Isten súlyos büntetése érte...

A hegyesdi híd védőszentjének szobrát nem védte meg senki és semmi, amikor 1950 körül hídon álló kőszentjét vízbe dobták és annak ezáltal letört fejét a víz elvitte.

A régi szobor fejét valahol az Eger-víz medrében, az iszapban kell keresni, ha az azóta elő nem került.

Nepomuki Szent Jánosnak - a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok és vizek patrónusának - szobra Hegyesd kőhídjának kőfülkéjében:

20220906_133421b.jpg

1970:

"..A híd vagdaltkő ívei, homlokfalai, mellvédjei állapotban vannak. Északi, vízfolyás felőli oldala mohával van belepve, ez a körülmény különösen meghitt hangulatúvá teszi a híd képét. Ezen az oldalon a pillér kiáll a homlokfalból, posztamenst alkot, amelyen a szoborfülke áll. A déli oldal homlokfala teljesen tagolatlan. A mellvédek a ferde csatlakozású szárnyfalakon folytatódnak s végeik lejtenek. Oldalról nézve a mellvédek vonalozása ívesként hat..." (2)

vfel.jpg

A híd 1970-ben:

1970_2.jpg

Kép forrása: Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

1781 évi térkép részlet - Hegyesd, malmok az Eger-vízen és a híd:

1781_hhbzz.jpg

Az átkelő történetéről részleteket nem tudni:

1970_fltr.jpg

Forrás: Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

20220906_133309_1.jpg

Hegyesd kőhídja valamikor a XVIII. század vége felé épült. Előtte valamiféle fahídnak kellett itt állnia, amely helyen egy több száz éves átkelő volt és van a mai napig is, a híd pedig napjainkra már műemlék.

2024.04.29.

B.

További képek, térképek, egyéb:

Nagy kár, hogy nem láttam a kőhidat még a felújítása előtt, mivel szeretem az ódon és kopottas dolgokat, de így is nagyon szép volt. 

A hegyesdi kétlyukú kőhíd 1981-ben:

hkhb.jpg

 Forrás: Veszprémi Napló, 1981 - fotó Borbás János

 2022-ben: 

dji_0573_4.JPG

1970 körül a híd és környéke, katonai légifotón (fentrol.hu):

1965hh.jpg

Hegyesd:

dji_0594_1.JPG

2. katonai felmérésen (1819-1869) a híd már pirossal (a bal oldali híd) akkor már kőből volt:

2_kat_23.jpg

1858 - kataszteri térképen:

kata_kicsi_5.jpg

Források: 

Veszprém megyei közutak története, 1990
Közút, 1995.
(2) Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
(3) Hegyesd.hu
Veszprémi Napló, 1981
Magyar Néprajzi lexikon
Bathó Edit: Nepomuki Szent János tisztelete a Jászságban
Régi térképek: mapire, hungaricana
Katonai légifotó: fentrol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr1918343621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása