Bénye régi temetője - második rész (Pest megye, Bénye község)

Az előző részben az öreg temető feliratos és motívumos fejfáiról, valamint kopjafáiról volt szó.

Ebben a második részben néhány olyan sírhely fog szóba kerülni, amelyek szintén a régi temetőben találhatóak.

A bejegyzés történeti tartalmának nagy részét Sztodola Mihály bényei lakos elbészélése képezi.

A Kuszenda kripta - (videó a bejegyzés végén)

A Kuszenda család kriptája.

A kripta ma romokban hever (hogy mióta és hogyan került ebbe az állapotba, azt nem tudni) - de ebben a formájában is méltósággal őrzi az ősök emlékét:

Sztodola Mihály (Bénye) elmondásából:

"A Kuszendák bényei polgári család, tehetősebb emberek voltak. Az öreg Kuszenda és a fia tudomásom szerint ácsok voltak.

Az 1800-as évek keresztelési anyakönyvei között is találtam róluk adatokat. A keresztszülők száma korlátlan lehetett, amihez érdek is párosult. Ha egy tehetősebb és népszerűbb ember a keresztszülő, akkor a keresztgyerek számíthatott a segítségükre.

A Kuszenda lányok nagyon népszerűek voltak, sokan beírták őket keresztszülőnek és sokaknak el is fogadták a meghívását."

Hogy pontosan kik nyugszanak a sírboltban, azt pontosan nem tudom, mivel az ott található sírkövek közül csak egyet néztem meg jobban, ami a sírbolt mellett a földön volt elfeküdve:

A sírkövön a "Kuszenda család sírboltja" olvasható.

Akik biztosan itt nyugszanak: Kuszenda Márton (1834(?)-1904), Kuszenda Mártonné (1848-1928), Kuszenda Ilonka (1880-1894) 

A sírbolt manapság:

Régi kép a sírboltról (Sztodola Mihály képei közül) - a képen egy fejfa is áll a sírbolt mellett (ami még most is ugyanott van, csak már kidőlve):

Néhány kép a sírboltról:

Részleges adatok a Kuszenda családról:

A Kuszenda testvérek közül az egyik a gombai Pataytól bérelte az Új tanyát (Szárazhegy, Új-major).

Az Új-major Bényéhez tartozott, ahol már az I.világháború előtt is, úgynevezett svájci rendszerű tehenészet volt, amihez nagy földterület társult.

Az Új-major már a harmadik katonai felmérés térképén is fel van tüntetve (1869-1887) mint "Szárazhegyi psz." 

1961-ben a bényei Újmajor népessége 86 fő volt.

A major az 1941-es katonai térképen:

A Kuszendáék egyik ága Budapesthez köthető (ezt az is alátámasztja, hogy Bényéről is szolgáltak náluk).

Budapest XVIII.kerületben található a védett épületek körébe tartozó egykori Kuszenda villa, ahol jelenleg gyermekotthon működik (kép forrása: műemlékem.hu):

Sztodola Mihály:

"Régebben beszéltem egy bényei idős nénivel, aki a 101 éves kort is megérte - a nevét nem mondom - aki a két világháború között fiatal korában a budapesti Kuszendáéknál volt cseléd, de megözvegyült.

Még fiatal korában férje Bényén a Tóth főjegyző lovait akarta megállítani, mivel a lovak túl hevesek voltak, de átment rajta a kocsi és az eltört bordája átszúrta a szívét.

A baleset után a budapesti Kuszendáék segítették őt és a gyerekeit ruhával, adományokkal és egyebekkel. 

A balesetnél az anyai nagyapám Liska Pál vette ki a kocsi alól és vitte a tanácsházára a sérültet, de az közben meghalt. A boncoláskor állapították meg, hogy a sérült bordája átszúrta a szívét, akkor, amikor a kocsi alá került."

A világháló és az iparosok nyilvántartási adatai szerint (1882) a bényei Kuszenda Márton kovács volt, a fia Kuszenda Sámuel pedig ács. (de lehet volt egy idősebb Márton is, aki szintén ács volt) 

Bényénél Kuszenda József neve is megtalálható (részleges adatok a nevekkel):

A Sáránszky sírbolt

Sáránszky János, Bénye utolsó előtti községi bírájának sírboltja.

A sírbolt középső részén lányai fényképei láthatóak, mivel ők jóval korábban elhunytak.

Sáránszky János 1927-1944-ig volt falubíró. 1914-ben vonult be katonának, tüzér volt. Szerb, orosz, lengyel, román harctereken harcolt 22 hónapig.

Két lánya és felesége meghalt, ezért azután magához vett egy családot, akik később az örökösei lettek.

(blog: 1930-ban azt írták a nevéhez, nős, két gyermek atyja - ez azért érdekes, mert gyerekei az 1920-as években már meghaltak)

A sírbolton lányai fényképei vannak, Sáránszky Zsuzsanna (élt 14 évet) és Sáránszky Katalin (élt 20 évet) - a sírbolton egy márványtábla - a képen a bal oldali - ki van törve:

Sáránszky János csináltatta az iskola és a templom közötti kerítést, amely kerítés hasonlatos a sírbolt kerítésével. Sírja kerítésének formája is az iskolánál lévő kerítés formáját adja vissza, csak negatívban.

Bénye iskolájának kerítése:

Sáránszky János sírhelyének kerítése:

Érdekes adatot találtam Bényéhez régebbről a Sáránszky névvel kapcsolatban, még 1733-ból - bár a Sáránszky név gyakori név Bényén: 

(forrás: Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok IV. 1731-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek)

Gyermeksírok

Mivel akkoriban elég nagy volt a gyermek-halandóság, ezért a temető szélét két-három "gyereksor" szegélyezte.

A gyermekek sírboltjához vezető megmaradt kis ösvény egyik oldalát fejfák övezik:

Kék színű fejfa a gyermekek sírboltja közelében - Zákányi Zsuzsa (Monor) által tudható, hogy aki fiatalabb korában halt meg, annak fejfáját kék színűre festették:

A sírbolt:

Amikor nem években, hanem hónapokban számolnak - Iluska és Klárika:

A márványon lévő felirat - "Forr a könnyünk, égeti a lelkünk, hisz mindent ide temettünk":

Bányai Istvánka - élt három hónapot:

1942-ben hősi halált halt katona nyughelye

A mostani temető közelében lévő sírhely, a régi temető szélénél, azon a részen, ahová még kijárnak a sírokhoz.

Elnézést, hogy ezt ide kiteszem, mert nem csak a katona nyugszik ebben a családi sírban. Mladoniczky Pál és Galambos Mária 1942-ben hősi halált halt Pál (sz.1920) nevű fiuk nyugszik itt:

Bénye község honlapjának adatai szerint Bényéről a második világháborúban 25-en estek el. A sírhely alapján a hősi halált halt Mladoniczky Pál egy volt közülük, akinek a neve egyébként a bényei világháborús emlékművön is fel van tüntetve.

Kiegészítés, 2023.01.26.: A rendelkezésre álló információk szerint az elesett Mladoniczky Pálnak csak a neve van a sírkövön, Ukrajnában van eltemetve és ott is halt hősi halált.

Továbbá a régi temetőben van eltemetve Kottász Géza tanító, Tóth József (1885-1954) községi főjegyző és egy ideig egyházi felügyelő (akinek a lovai eltaposták a Kuszenda család cselédjének a férjét), valamint a község utolsó bírója Sztodola Pál (1891-1966) is.

A bényei régi temetőről készült bejegyzés első része itt olvasható: A pusztulásra ítélt fejfás és kopjafás temető

Bénye, 2022. nyarán - a régi temetőt a képen a mostani temetőtől jobbra eső fák között kell keresni:

2022.10.01.

B.

Videó a Kuszenda kriptáról: