A régi Kecskés csárda - Cegléd egykori csárdái közül
2022. június 17. írta: l.balays

A régi Kecskés csárda - Cegléd egykori csárdái közül

A régi ceglédi Kecskés csárda már nem áll, a csárdát és annak hajdani helyét már csak öreg térképek jelölik.

A fogadó a ceglédi uradalom XVIII. sz.-i fallal körülvett épülete, valamint fentmaradt említés szerint egy időben a nemesi jogú ceglédi klarissza apácák tulajdona is volt. (1) - (Hídvégi)

Az idők folyamán többféle neve is volt a vendéglőnek: 1847-1850 közötti időben Kaparási kocsma, majd ezt követően Kutyák-kaparás csárda, Kereskei csárda, Kecskés, Kecskéscsárda. (a továbbiakban Kecskés csárda)

A Kecskés csárda ebben az útkereszteződésben állt valamikor, a Perje-patak melletti út mentén (Cegléd, Szolnoki út):

dji_0811b.JPG

A Kecskés csárdát Balla Antal 1793-as térképe is feltünteti:

balla_1793_2.jpg

A régi fogadóhoz az 1848-49-es szabadságharc idejéből maradt fent egy történet:

"A honvédség főerői 1849 januárjában a Tiszántúlon táboroztak, a Duna-Tisza közén császáriak voltak.

Cegléden Jelacic hadteste ült és időnként járőröket bocsájtott ki a határba, ellenőrizni a területet. Ugyanakkor a honvédek is átdobtak időnként járőröket, felderíteni az osztrákok mozgását. Egy járőrtalálkozást örökített meg a ceglédi hagyomány.

„A Kecskéscsárda mellett a B. Molnártanya megvan még most is, de át van építve, a KERTMAG-é. Negyvennyolcba abba laktak öreganyámék. Öreganyám B. Molnár Judit akkor kislány volt, később felesége lett öregapámnak, Nyújtó Sámuelnak, aki 1836-ban született.

A városon németek voltak, Szolnokban magyarok. A Kecskéscsárda fele útba van, de közelebb Ceglédhez. Az osztrák járőrök a csárdába jártak pihenni.

Egyszer a B. Molnár-tanyába bement egy huszárjárőr Szolnakból, kérdezték, hogy szoktak-e erre járni vasasnémetek? Éppen otthon volt az apja, az én dédapám, hogy ü majd megnézi (amúgy is gyakran át-átjárogatott a csárdába egy-egy meszely borra).

Átment a csárdába, látta, hogy vannak, jelt adott. A huszárok átlopkodtak a kukoricáson, be a csárdába, egyik huszár a falhoz támasztott fegyvereket átnyalábolta, a másik kiáltott: Kezeket föl! Elvitték a vasasokat Szolnakba.” (Nyújtó Ferenc, sz. 1886. Lakása Cegléd, Tompahalom- tanya. Felv. 1960.)" Hídvégi adatgyűjtéseiből (1)

A fogadót többek között jelöli a kataszteri térkép is (1881), ami feltünteti az ott lévő egykori épületeket is, egy kis zászlócskával:

kata_kicsi_2.jpg

Térképolvasás - zászlós épület:

to.jpg

Forrás: Dr. Strömpl Gábor: Térképolvasás -

A kataszteri térkép hajszál pontosan megmutatja, hogy hol volt a csárda és annak épületei akkoriban:

kat_vet_1.jpg

A szóban forgó útkereszteződés - az előző térkép és a kép alapján ki lehet következtetni, hol állt a csárda az épületeivel:

dji_0817.JPG

A csárda az udvarával nagyjából itt lehetett:

dji_0816c.JPG

Az italmérés a feudalizmusban nemesi jog volt (jus educilli) és az épületeket is a nemesek építtették. 

A Kecskés csárda leírás szerint egy időben a nemesi jogú ceglédi klarissza apácák tulajdona is volt. (Hídvégi nyomán)

Az italmérési jog:

"Italmérési és korcsmáltatási jog (jus educilli), a magyar jog szerint a nemesi földbirtoknak egyik törvényes haszonvétele volt; az u. n. kisebb királyi haszonvételekhez tartozott (Regalia minora) s a nemesi földbirtok tulajdonosának azt a jogát jelentette, amelynél fogva bort és más szeszes italokat kis mértékben folyvást árulhatott." (arcanum - a Pallas nagy lexikona)

Az útkereszteződés, ahol a régen a csárda állott:

20220616_183354.jpg

A bús "Dubourg" és a Kecskés csárda:

Írói nevén Abonyi Lajos (aki Márton Ferenc, sz.:1833) iró, népdalgyűjtő és népszínműíró, patriarkális középbirtokos, francia nyelvtanára egy bujdosó lengyel volt, aki bujdosás közben állított be Abonyihoz:

"...horgas orrával, sörtehajjal, megviselt gúnyában egy este csak beállított kúriájukba, közölvén, hogy ő francia, a neve Dubourg és szívesen megtanítaná Napóleon nyelvére a fiatalurat.

Az öreg Márton Lajos csak egyszer nézett végig a különös galluson, mindjárt tudta, hogy lengyel. Felkelésük letörése után ellepték az országot, faluról falura, udvarházról udvarházra vándorolva.  Abban az időben a legtöbb nemesi kúriának megvolt a maga lengyele.

Dubourg mester időnként, ha felöntött a garatra, megmegfeledkezett „családi nevéről” és mást mondott, ezzel azonban senki se törődött, mert magas irodalmi műveltsége volt és jól tudott tanítani.

Néhány hónap múltán növendéke már szavalta Béranger dalait, olvasta Souvestre Emil regényeit és Moliere víg játékait.

A nyelvmestert olykor-olykor elfogta a barangolási vágy eltűnt napokra, kadartól vöröslő orral és száradó sárral tarka ruhába jött haza. Egy ilyen útjáról szekéren, láztól égve, tüdőgyulladással hozták meg.

A fuvaros mesélte, hogy a Kecskés csárdában az éjféli gyertya világánál még zokogva énekelte a „Búsul a lengyel” kezdetű kesergőt harmadfél cigány sípja, nyirettyűje, cimbalma társaságában. Sokan kísérték ki utolsó útjára. Sírköve, ha megvan még, ezt az egyetlen szót viseli: Dubourg." (2)

Hogy az előbbiekben említett Dubourg, aki a Kecskés csárdában búslakodott, hol lehet eltemetve - talán Abonyban - nem tudom megmondani.

A régi csárda helyével szemben az út másik oldalán egy kutat cibál az idő vasfoga (ezen a helyen kutat jelöl a harmadik katonai felmérés térképe is (1869-1887), ha ez az a kút, akkor nagyon régi kútról van szó):

20220616_183622b.jpg

A kút oldala téglával van kirakva:

20220616_183610.jpg

A Kecskés csárda épületében 1914-ben iskola kezdett üzemelni, majd 1926-ban új iskolaépületet emeltek. (forr: Csűrös, 1931) (1)

dji_0812bc.JPG

1941- katonai felmérés térképén a csárda és vele szemben már az iskola új épülete, valamint a Kecskés csárdának vasúti megállóhelye is volt, ami mostanra már megszűnt:

1941_17.jpg

A Kecskéscsárdai vasúti megálló - a vasutallomasok weboldal adatai szerint - az 1947-es menetrendben még működő megállóként szerepel, valamint az 1967-68-as hivatalos menetrend szintén működő megállóhelyként tartalmazza. (3) 

Cegléd külterületi térképén (1937 körül) a Kecskés csárda:

cegled_kulter_1921.jpg

További térképek:

Cegléd 1750 évi térképe pont ott van elszakadva, ahol a csárda állt, így nem tudni, jelölte e a csárdát.

De a fogadót megtaláltam már egy 1771-es Cegléd térképen is:

kep_2022-06-17_004345686.png

Magyarország első katonai felmérésének térképe (1782-1785) a csárdát név nélkül jelöli, az későbbi Kecskéscsárdai iskola helyén a térkép szerint akkoriban egy feszület állt:

1_kat_felm_16.jpg

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) a csárda Kutyak-Kaparas elnevezéssel - ezen a térképen mintha a falat is feltüntetnék és hogy a csárda kőépülete (piros) közvetlenül az út mellett állt:

2_kat_13.jpg

A csárda a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887)  Kereskei csárda elnevezéssel - ez a térkép jelöli a kutat is:

3_kat_3.jpg

1965 - katonai légifotó - a csárda ekkor már nem állt (a nyílnál lévő út felett - a két út között - a csárda út menti épületének nyomai is kivehetőnek tűnnek):

1965_10.jpg

A Kecskés csárda régi helye manapság - a fű mintha még mutatná a régi épület nyomait (a villanyoszlop és a két bokor között):

dji_0823_1.JPG

20220616_183304.jpg

Sok csárda volt még a környéken, van miből válogatni, valamikor hasonló módon kiválasztok majd egy másikat is közülük.

2022.06.18.

B.

Források:

- Dr. Strömpl Gábor: Térképolvasás

(1) Hídvégi Lajos, Pusztabokrok

(2) Hídvégi Lajos: Regélő falvak

(3) vasutallomasok.hu

- arcanum

Régi térképek: hungaricana

Katonai légifotó: fentrol.hu

Új őszi-téli kollekció a Spartoo-tól

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr6717859909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BigFootCool 2022.06.18. 06:47:36

Szia, nagyon jó lett. Vajon mi lehetett a másik kőépület, ami a ceglédi és az első katonai térképen van az út túl oldalán?

l.balays 2022.06.18. 08:58:38

@BigFootCool:
Szia. Szerintem a csárdához tartozhatott, csak akkor régen az épületek között mehetett el az út.
A fentrol.hu légifotóján látszik a régi út, illetve szerintem a csárda főépülete a régi és az új út között, egy kis téglalap.
süti beállítások módosítása