Egy régebbi összeállításom kapcsán kaptam meghívást Budajenőre a Szent Mihály öregtemplomba, ahová hónapokat követően, most novemberben ismét ellátogattam.

Két kisebb probléma adódott.. Az egyik, hogy korán kellett kelnem, illetve, hogy nem sütött a nap aznap reggel, pedig a napfény elengedhetetlen lett volna. 

110 km autóutat követően pontosan reggel fél nyolcra érkeztem, vagyis inkább estem be a templomhoz, ahol már várt a meghívóm személye, két másik érdeklődő társaságában, akik szintén látni szerették volna a fényjelenséget.

A kápolna (templom) homlokzati képe 1937-ben:

Részlet a kápolna feltárásának jelentéséből, 1974-ből:

"..A kápolnánál végzett kutatás során megállapíthattuk, hogy az a XIII.század 2. felében épült, s a középkori Jenő falu plébániatemploma volt.

A hódoltság alatt elpusztult templomot a XVIII. század elején újjáépítették és továbbra is a falu plébániatemplomaként használták, egészen a jelenlegi templom felépüléséig. 

Attól kezdődően - XVIII. század közepe - kálvária és temetőkápolna céljaira használták."

A kápolnánál (templomnál) 2008-ban végzett régészeti kutatás szerint a mostani Budajenő ősi temploma a XII. században épült, melynek romjaira épült a ma látható templom, gótikus stílusban, a XIV. században. A templom védőszentje Szent Mihály.

(Kápolna vagy templom, vagy mindkettő, a továbbiakban templomnak fogom nevezni.)

A legutóbbi látogatásom során készült kép a templomról (2021. nov.):

A "Kőfaragvány"

A templom belterében, a sekrestye ajtó felett, durva mintázatú, román stílusjegyeket mutató kőfaragvány látható. Szakértők szerint a XII-XIII. században készülhetett és az előző templomot díszítette. Két ülő alakot ábrázol, akik egy feltehetően templomot jelképező tárgyat tartanak a kezükben.

A kőfaragvány minden bizonnyal tudatosan és nem véletlenül került arra a helyre - a sekrestyeajtó fölé - ahol most található..

Irodalom a templomról: Genthon 1951.: „..keletelt, csúcsíves stílű. Oromzatos és támpilléres homlokzattal. Rövid hajó és a nyolcszög három oldalával záruló támpilléres szentély. Sekrestyeajtó felett román kori faragvány, 2 donátor, az egyik templommodellt tart. XIII. század. " (forrás: Tari Edit: Pest megye középkori templomai)

A sekrestyeajtó, felette a szóban forgó kőfaragvánnyal (képek 1937 és 1975-ből):

Közelebbi kép a kőfaragványról (1937):

Egyik feltételezés szerint a dombormű a donátor (egyházi épület v. műtárgy elkészítésére megbízást adó személy) házaspárt ábrázolja.

A másik feltételezés szerint a kőfaragvány II. András királyt és lányát Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja - amelyet a templomban tapasztalható fényjelenség (fényírás), valamint az is alátámaszthat, hogy 1225-ben II. András király itt járt Jenőn (a mai Budajenőn) és a király helyi birtokviszonyokról rendelkezett.

A dombormű fényképe 1975-ben - (érdekes, hogy itt a dombormű rosszabb állapotúnak tűnik, mint az előző, 1937-ben készült fényképen):

A legenda szerint Erzsébet 1222-ben ifjú férjével II. András király meghívására Magyarországra érkezett, akik ezt követően fél évig voltak az országban vendégül.

Ennek azért kicsit utánaolvastam és valóban..:

"..A fiatal pár 1222-ben hazalátogat Magyarországra, Erzsébet állandó kapcsolatot tart apjával, s nyelvét sem felejtette el, magyar dajkája, udvarhölgyei, kísérő lovagjai mellette maradtak..." (1)

A dombormű II. András királyt és lányát Erzsébet ábrázolhatja, atyát és leányát, akik "valamit" a kezükben tartanak, amely lehet akár a templom is, adományként történő ráutalással..

A "fényfestés"

A fényjelenséget nevezhetjük fényfestésnek, vagy akár fényírásnak, kinek ahogy tetszik.

Fényírásként fogom a továbbiakban említeni, mivel ezzel az elnevezéssel kaptam róla tájékoztatást.

Hogy ez átláthatóbb és jobban érthetőbb legyen, ezzel kapcsolatban ki kell térni a templom középkori boltíves ablakaira, a domborművön lévő személyekre, illetve a nevükhöz kötődő naptári napokra és ünnepkörökre is.

A templom ablakai

"Kozák Károly végzett 1973-ban régészeti feltárást a temetőkápolnában és környékén. A lelőhelyet azonosnak tartja az Árpád-kori Jenő falu nyomaival. A tatárjárás után (13. század második fele? vagy 14. század?) épült mai sokszögzáródású szentély alatt egy félköríves záródású alapozást talált, amely szerinte egy korábbi félköríves szentélyzáródású templomhoz tartozhatott.

A szentélyben kibontottak két középkori ablakot és előbukkantak az egykori boltozat vállköveinek a maradványai is, valamint oltáralapozáshoz tartozó kövek." (forrás: Tari Edit: Pest megye középkori templomai)

A következő néhány képen érdemes megfigyelni, hogy hol van, hol nincsen kereszt a templom tetején..

A templom 1937-ben - ezen a képen a később megtalált majd kibontott boltíves középkori ablakok nem kivehetőek:

1960 - a képen már látszanak az ekkor még befalazott ablakok, a kép bal oldalán egy régi stáció is feltűnik és a háttérben - a stáció és a templom között - egy feszület is kivehető:

1972 - a falban a két befalazott ablak szintén jól látszik:

2021:

Az egyik kibontott, középkori boltíves ablak közelebbről (2021.):

Az egyik szentélyablak, még befalazva (1972):

Képek a templom belteréből:

1960 - a templom beltere, balra a sekrestyeajtó, az ajtó felett a faragott dombormű - a középkori ablakok ekkor még befalazva:

1975 - a templom beltere az akkori helyreállítás után, már a kibontott középkori ablakokkal:

2021. (november):

A két kibontott középkori ablak közelebbről (2021):

Árpádházi Szent Erzsébet

Szent Erzsébet mennyei születésének (halálának napja) november 17-e, temetése napja november 19-e volt.

Erzsébet névnap november 19-én van a naptár szerint.

Árpádházi Szent Erzsébet 24 évet élt, 1207-ben Sárospatakon született.

"A sárospataki újszülött királylány „nemzetközi" gyermek, mint ez idő tájt minden királyi sarj. Apai dédanyja félig görög, félig szíriai, anyja a merániai Gertrúd majd annyira olasz, mint amennyire német. A kislány mediterrán típus: aprócska, vékony, barnabőrű, feketeszemű..." (1)

Már 4 éves korában eljegyezték a thüringiai őrgrófság örökösével.

Árpádházi Szent Erzsébet apja II. András, anyja: Meráni Gertrud.

4 éves korában, 1211-ben került ki Németországba, utána pedig egész rövid életében Thüringiában élt, majd 1227-től férje halálától Marburgban egészen 1231-ig.

Szent Erzsébet később kórházat alapított, jótékonykodott, segített ahol tudott, életéből számtalan legenda is fennmaradt..

"..nem kötényre való kenyérszállítmánnyal ment szegényei közé, hanem szekerekkel. Kivált az 1225—26-os nagy éhínség idején, amikor nemcsak Thüringia lakóit menti meg, de a „birodalom minden koldusát" összegyűjti, s abban az évben naponta 900 ember rendszeres étkeztetéséről gondoskodik a Wartburg lejtőjén és Eisenachban alapított kórházaiban és a körülöttük kialakult táborban. Ez idő tájt alapított a kissé távolabb fekvő Gothában is kórházat." (1)

Szent Erzsébet halálának napja:

"Azon a novemberi hajnalon, 1231. november 17-én, az első kakasszókor csendesen ezt mondta:
„Most jő az óra, amelyben gyermeket szült a szűz.”
E szavak után szép csendesen elaludt, elhagyta ezt a világot, mely annyi fájdalmat árasztott rá, s mely azóta is visszasírja." (1)

A templom délkeleti ablakán keresztül a felkelő nap első sugarai november 17-én és az ezt követő két-három napon (az Erzsébet ünnepkörben) reggel fél-nyolc körüli időben a sekrestyeajtó feletti domborművön Árpádházi Szent Erzsébet alakját világítják, vagy festik meg (kb. 5 perc időtartam erejéig):

- Kép: Sey-Pacor Ferenc / 2021.11.18-án - 

Szent András

November 30-án - András napján - ugyan ezen az ablakon keresztül a nap első sugarainak fényei a domborművön lévő férfi alakot - II. András alakját - világítják meg hozzávetőleg 5 perc időtartamig, szintén reggel fél nyolc körüli időben - már amennyiben van napsütés ezen reggeleken:

- Kép: Sey-Pacor Ferenc / 2009.11.30-án - 

A templom hossza

Illetőleg a másik keleti ablakon keresztül június 22-én a nyári napfordulón szintén reggel fél-nyolc körüli időben a nap sugara a templom hossztengelyébe érve kijelöli a templom hosszát, ugyanis ekkor az ablakon keresztül pont a templom bejárati ajtajának küszöbéig megy el a fénysugár. (Erről szemléltető kép sajnos nem áll rendelkezésre.)

Kép áttekintésképpen, szemléltetésül - szemben a templom két eredeti középkori ablaka, nyilakkal jelöltem a fénysugarak vetülésének irányát - a fent említett időszakokban - a domborműre, illetve a templom hosszának kijelölésére vonatkozólag:

(A Veleméri templomnál vannak hasonló fényírások (fényfestések), de ott jóval többszörösen, mint itt a budajenői Szent Mihály templomban.)

Ellenben van olyan feltételezés is, hogy a román kori dombormű - vagyis a kőfaragvány - eredetileg nem a sekrestyeajtó felett, hanem a bejárat felett lehetett. 

Kozák 1984: "...A sekrestye később épült a szentélyhez, mivel falaik nem voltak kötésben. A szerző szerint ezt is 1724 után építették, aminek véleménye szerint az sem mond ellent, hogy a szentélyből a sekrestyébe nyíló ajtó félköríves lezárású és elszedett a keretköve." (forrás: Tari Edit: Pest megye középkori templomai)

A fényfestésből részemről kimaradtam, mivel november 17-én reggel borús idő volt és nem sütött a nap, így napsugarak hiányában csak a fényírásról szóló elbeszélést tudtam meghallgatni és a templom belsejét megszemlélni.

A következő napon, november 18-án viszont már kisütött a nap, amelynek sugarai megfestették a Szent Erzsébetnek tartott alakot a domborművön.  A képet a fényírásról utólag küldte el nekem Sey-Pacor Ferenc, aki a templom jelenlegi gondnoka, akinek a meghívására mentem el ismét a templomhoz, hogy elkészülhessen ez a bejegyzés.

Jenő község (a mostani Budajenő) úrbér szabályozási térképének részlete 1860-ból - a Szent Mihály templomot és környékét a térképen bekarikáztam:

Közelebbi részlet az előző térképről, nyilakkal jelöltem az öregtemplomot (a templom a képen jobbra, benne kereszttel) a feszületet és a lényegesebb elemeket:

Egy másik térkép részlete - Jenő község szabályozási tervének rajza (1850-1859) - ezt azért tartom érdekesnek, mivel közvetlenül a templom mellett is kijelölt temetőterületet ábrázol a térkép (érdemes összehasonlítani az előző térképpel):

1974 - Jelentés a budajenői kálvária kápolna feltárásáról:

A kápolna (templom) alaprajza 1972-ből - a később kibontott középkori ablakokat ez az alaprajz nem jelöli:

Régészeti fotó a templomnál feltárt sírok közül:

További képek:

A templom belseje, 1960:

2021 - a templom padlózata a Budajenői Általános Iskola padlásáról származó kövekből van kirakva (az általános iskola épülete egykor Skót Bencés Kolostor volt):

A templom fakeretes ajtaja (1972) - ekkor még műemléktábla is volt az ajtó mellett:

Az ajtó oldalsó szögből (2021):

A templom fakeretes ajtajának felső része (2021):

Az ajtó a templom belsejéből (2021):

Kilincs (2021):

Az oromzat csúcsa alatt ovális ablakocska, a csúcsán ferdén álló kereszt (2021.nov.):

1972:

1972:

2021 (nov.):

1960:

Egyes kőfaragványok a templom falában (2021):

Sey-Pacor Ferenc a templom gondnoka, akinek élete részévé vált a templom, látogatásom során továbbá azt is elmondta, hogy vélekedése szerint az akkori időkben táltosok jelölték ki a templom egykori helyét, valamint, hogy a Szent György vonal megy keresztül a templomon, illetve a templom nem szabályos alakú, hanem van benne egy kis törés.

Továbbá elmondta, hogy a templomba régebben  környezeti gyakorlati óra foglalkozás során első osztályos tanulók érkeztek, amikor a dombormű szemlélése során kérdésként merült fel, hogy az mit ábrázolhat.

Csereklyei Bálint első osztályos tanuló a kérdést követően rögtön rávágta, hogy a domborművön látható személyek egyike király lehet, mivel korona van a fején és trónon ül. Az ezt követő kutatás során merült fel, hogy a dombormű II. Andrást és lányát Erzsébetet ábrázolhatja. 

Úgyhogy az is elmondható, hogy egy kisiskolás csoport látogatása és egy elsős tanuló észrevétele kellett ahhoz, hogy felmerüljön, hogy kiket is ábrázolhat a sekrestyeajtó felett lévő középkori kőfaragvány.

Amennyiben valaki a kápolnát meg szeretné belülről is tekinteni, Sey-Pacor Ferenc gondnok telefonos elérhetősége 06/30 7374415, készséggel áll idejétől függően, előzetes egyeztetést követően a látogatók rendelkezésére.

Sey-Pacor Ferenc, aki hosszú évek óta a templom gondnoka és mondhatni mindenese, a templom kulcsainak őrzője (akit kicsit győzködnöm kellett egy személyes fényképre):

Utóirat:

A rendelkezésre álló rengeteg kép közül nehéz volt válogatnom a bejegyzéshez, több kép nem került felhasználásra. Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetének utánaolvastam, amely lenyűgözően érdekes és megható, erre részletesen nem tértem ki, mint ahogy II. András személyére sem, hogy ne nyújtsam el a bejegyzést.

A bejegyzés tartalmának lényege a templomban tapasztalható fényfestés (fényírás), amely véleményem szerint további kutatásokat igényelhet, illetve a fényfestést érdemes lenne videó felvételen is rögzíteni. A templomról rendelkezésre álló egyes régi képeket és bemutatásukat szintén lényegesnek és különlegesnek gondolom. 

A bejegyzésből kimaradtak a templom mellett lévő stációk, illetve kálvária és az Ó temető, melyekről valamikor később külön bejegyzést tervezek.

Valamint a fentiek alapján úgy gondolom, érdemes lenne hasonló középkori templomok fényjelenségeit vizsgálni, ki tudja, milyen titkokra derülhet fény, a fény által... 

Végezetül köszönöm a meghívást a templomhoz.

2021.12.06.

B.

Források:

(1) Bozóky Éva: Példaképünk, testvérünk, kortársunk: Árpádházi Szent Erzsébet

- A templomot ábrázoló régi képeket Sey-Pacor Ferenc bocsátotta a bejegyzéshez rendelkezésre, aki a képeket önköltségén régebben levéltári anyagokból hivatalos úton megvásárolta.