A Besnyő halom azon több száz éves feledésbe merült helyek egyike, amely mostanra a szemnek szinte majdnem láthatatlan... A halom az Árpád-kori Besenyő falu emlékét őrzi - szerepel Hídvégi leírásában.

Régi térképek alapján kerestem meg és jutottam el erre a helyre, egy forró nyári napon.

A halmon egykor Árpád-kori templom állt, körülötte temetővel és kisebb középkori településsel.

A halomról nem tudni, hogy természetes képződésű, vagy emberi kéz által mesterségesen lett-e kialakítva.

A Besnyő halom Törtel település (község) ÉNY-i részén található egy szántóföld közepén, mostanra már alig láthatóan.

A halom a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):

A halmon lévő templomromot és a mellette lévő sírokat a 90'-es években feltárták, aztán a régészek levonultak. A leleteket bedobozolhatták, a halom pedig ezután sorsára maradt, amin azóta is traktorok zakatolnak keresztül, létezésére pedig legfeljebb régi térképek feliratai szolgálnak, mert fényképet egy darabot sem találtam róla. (Bár nem tudom, ha van Törtelen múzeum, ott miként van számon tartva. De a nagykőrösi és ceglédi múzeum az, ahol lehetnek vagy vannak információk és leletek a halomról.)

Természetesen nagyfokú elismerés a feltárásért és az itt végzett régészeti munkáért, de az egykor fontos szerepet betöltő halomról se feledkezzünk meg, ezért a bejegyzés egyben megemlékezés is a Besnyő halomról.

A szántóföldön lévő világos folt - a Besnyő halom (a távolban Törtel község):

A helyszín az egyik  helynévmutatóban:

"Besenyőegyház, Bessenyeweghaz - h. 1530." (1)

Besnyővel - olvasatomban - Dinnyés István régész, Balanyi Béla (egykori nagykőrösi múzeumigazgató), Ikvai Nándor (muzeológus) és Tari Edit (régésznő) foglalkozott leginkább. És nem utolsósorban Hídvégi Lajos  adatgyűjtései között is szerepel.

Hídvégi:

"A honfoglalók és az itt talált népcsoportok nyugodt, biztonságos életének hírére számos zaklatott, veszélyeztetett idegen törzstöredék kért bevándorlási engedélyt hazánkba. Jött a nép, mint a jelen század Amerikájába, s a jövevényeket tervszerű telepítési rendben helyezték el az ország különböző tájain." (2) 

Hídvégi Besnyőben is ennek igazolását látta.

A Besnyő halom a szántóföldben lévő lapos, vagy az idők folyamán ellaposodott enyhe kiemelkedés:

Besnyő egykor templomos hely volt:

"Besnyő

...A besenyő népnévből keletkezett; egykori településükre utal (Györffy 1940, 23. old.).

Neve alapján templomos hely volt. Zsigmond király Bessenyőegyházat, Töröttegyházat, Téglaegyházat és Kőegyházat Nyársapáthy Sebestyén fiának és unokáinak adományozta. 1434-ben az apácák tiszttartója tiltakozott a Ceglédhez tartozó puszták és szántóföldek eladományozása ellen." (2)

A Habsburg Birodalom Kataszteri térképe (1880) határvonalakkal, a településeket bekarikáztam (északon Abony lemaradt). A Besnyő halom Besnyő pusztával a középkorban pereskedés részét is képezte - a Besnyő pusztát megjelöltem, ott kell keresni a Besnyő halmot is (annak helyét pontosan nem jelöltem):

A Besnyő halom egy másik szögből fényképezve:

"Besenyőt és Töröttegyházát Ceglédnek ítélték.

Nyárosapáthy László 1455. július 25-én erőszakkal elfoglalta Feketehalmot és az említett pusztákat. Az elvett birtokokat az apácáknak ítélték meg... Ennek ellenére a Nyárasapáthyak kezén maradtak.

1507-ben a nyársapáti birtok részeként jutott Werbőczi István tulajdonába Besenyőegyháza, 1522-ben is az övé volt...

Az óbudai apácák 1571-ben és a XVII. sz. folyamán is saját birtokuknak tartották a tévesen falunak nevezett Besenyőt ..

..1559-ben Besnyő puszta Törtei szántóföldje volt (Káldy- Nagy 1977, 193. old.). A XVII. sz. második felében a körösiek bérelték a pusztát. " (2) 

Még mindig a térképeknél maradva, a következő térképen Besnyő Nyársapát település térképén szerepel:

Nyársapát térképe (1798 - Mocsy Georgius) - a Besnyő halom (templomrom) hozzávetőleges helyét bejelöltem, a térkép az előzőhöz kataszteri térképhez képest 90 fokkal balra van elfordulva (a térkép szerint a képen nyugat felé Abony, délre Cegléd, Törtel észak-keletre):

A középkori Besnyő hadszíntérként említve:

"Az évszázad feudális anarchiájában eredménytelenek voltak a budai káptalan és a Pest megyei szolgabírák közbenjárásai, de még a királyi ítéletek is. Cegléd keleti szegélyétől a törteli határvonalig kétszáz évig valósággal hadszíntér volt Besnyő, Kőegyháza, Töröttegyháza és Téglaegyháza puszták hatezer holdas területe.  "

(Töröttegyház - Nyúlfülehalomnál, Kőegyház - feltehetően a Látó-halmon (Borz hegy) állhatott - bejegyzések linkjei a posztban - Besenyő-egyház pedig ezen a helyen - a Besnyő halmon) 

A Besnyő halom katonai légifotón 1965-ben, mellette út haladt el a közeli tanyához:

Manapság a régi út már megszűnt, a terület szántóföld:

Tari Edit régésznő tárta fel a halmon lévő templomromot:

TÖRTEL - BESNYŐ (EGYHÁZA)
- Bes(e)nyő
-1434**
-Árpád-kor
Méret: teljes külső h: 11,6 m, sz: 6,25 m. A hajóbelső: 4,7 x 6,4 m. Falv: 65-85 cm.
Tájolás: ÉK-DNy 60° (forrás: Tari Edit: Pest megye középkori templomai)

Tari Edit, 1995:

"1992-ben leletmentő ásatás keretében tártuk fel a templom alapozásának nyomát és a templom körüli temetőből 7 sírt.

A félköríves szentélyzáródáshoz téglalap alakú hajó csatlakozott. A diadalív alatt folyamatos alapozást találtunk. Az alapozási árokban a kitermelt kötés nélküli kőalapozásnak csak kis részletét találtuk meg eredeti állapotában. A kövek közé fekete földet döngöltek.

A hajóbelső nyugati felének kb. a harmadánál szintén döngölt fekete földből készített alapozást találtunk, feltehetőleg Ny-i karzat alá készítették. Az alapárok mindössze 65-82 cm széles volt.

A templom az Árpád-korra keltezhető. A feltáráson talált Árpád-kori edénytöredékek alapján az Árpád-koron belüli finomabb korhatározás nem lehetséges." (3)

A templomrom feltárási rajza a mellette lévő temetkezésekkel:

- kép forrása: Tari Edit: Pest megye középkori templomai -

A halom oldalsó-felülnézetből - ezen a helyen állhatott régen a feltárt templom, a mellette lévő temetkezésekkel:

Törtel község történeti leírásából:

"Besnyő neve szintén a honfoglalás korára utal. A Besnyőben Árpád-kori templom romjaira bukkantak a régészek. A falu elpusztult, feltételezhetően a XIII-XIV. században. Tudjuk, hogy "bessenyeweghaz" már 1434-ben pusztán állott, prédiumként említi egy oklevél. A XVI. századi török adóösszeírások is pusztának jelölik Besnyőt, a területet a törteliek használták."...

...1950-ben csatolták Törtelhez Nagykőröstől. Régi név. Területén több értékes honfoglalás kori leletet találtak. Helyén a török hódoltság előtt település volt. Neve az ide telepített besnyőktől származik." (forr.:Törtel község honlapjáról)

Régi, XVIII.századi kéziratos térkép részleten Besnyő neve feltüntetve, további halmokkal - ez az a térkép, amin a mai napig pontosan nem igazodok el: - nem vagyok benne biztos, hogy a Besnyő felirat a halom helyét jelöli, de elképzelhető (egyszer majd kibogozom):

Az előző térképen a Seprűs halom és a Paris halom, amikre kíváncsi lennék, de lehet, hogy azok már nyomtalanul eltűntek.. De más érdekességek is vannak a térképen.. 

A Besnyő halmon csak egy kis darab követ találtam. A templomromból hátramaradt bármilyen köveknek nyoma sem volt.

Ellenben néhány csontdarab azért még akadt mutatóban a kiszáradt homokban.. Ez szerintem pl. egy borda darabja:

Ezt nem tudom, milyen csont lehetett:

Viszont volt két érdekes cserépdarab is a homokban a halom mellett - én ezeket nem tudom hova vonatkoztatni, talán van aki a képek alapján tud róluk esetleg mondani valamit:

A másik ami talán érdekesebb - az egyik és másik oldala:

1766 - Balla térkép:

A térkép szerintem jelöli a halmot, mégpedig itt (nagyban valószínűsítem):

A térkép "Szilfa" feliratot tüntet fel a halom mellett..

Merész következtetés, de szerintem az előző térképen feltüntetett szilfás - a néhány szilfával - még mostanság is ott van a halomnál, akárcsak a térképen:

A tájolás nagyjából ugyanaz a határvonalhoz viszonyítva, kicsit el kell forgatni a képet balra a térképhez..

A halom a kukoricás felől:

A térképen jelzett feltételezett szilfás a halom közelében (teljesen más szögből, mint a térképen):

Levéltári adat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelekből (1075-1526), amely említi Besenyőegyház pusztát:

"1523. III. 4. - Váci káptalan
Bizonyságlevél arról, hogy Nyársapáti, Tetétlen, Mende, falubirtokok, Töröttegyház és Besenyőegyház puszták, Törtelszállás birtokrészeit, valamint bizonyos Nógrád vm. birtokokat Werbőczy Istvánnak és a fiának Imrének beiktatták." (4)

További kép a halomról:

Hol lehetett és hogyan helyezkedhetett itt el a templom..? (a tájolása ÉK-DNY 60 fok volt):

Ebből nagyjából talán lehet következtetni rá, az előző képhez:

A helyszín egy másik megvilágításból:

Katonai légifotó 1999-ből:

 A közeli Besnyő-dűlő neve ma is utal a régi Besnyő területére.

További forrás említi, hogy az egykor Ceglédhez tartozó Besnyő pusztán egykor kőbánya is volt. 

A Besnyő halom a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887), körülötte tanyákkal:

A környék - de hasonlóképpen ugyanúgy máshol is - rengeteg további érdekességet tartogat.

Hasonló helyek a környékről, amikről már készítettem bejegyzést:

- innen nyugatra (link): Kövespart (Zavotti halom) / Árpád-kori templomrom, temető, középkori település,(feltárt)

- Innen dél-keletre (link): Borsz hegy (Látó-halom) / kurgán(?), felmerült templomrom, közelben téglás sírok

- délebbre (link): Nyúlfüle-halom / Árpád-kori templomrom, temető, középkori település (feltárt)

A Besnyő halom a Kövesparthoz és a Borz hegyhez viszonyított helyzete a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) - (egyéb térképeken több hasonló hely is van, ami ezen a térképen nincsen feltüntetve):

Lennének következtetéseim, de azokat inkább megtartom magamnak.

Részemről biztos vagyok benne, hogy a Besnyő halomnál jártam és sikerült megtalálnom. És úgy gondolom, hogy a halmon lehetett a templom is..

Nekem azért érdekesebb a hely, mert meg kellett keresnem, jártam a helyszínen, be tudtam járni, meg tudtam nézni, ezáltal jobban megmaradt bennem az egész, amit a képek és a leírások nem adnak vissza.

Engem különösen érdekelnek a halmok, lesznek még hasonló posztok. Ezek a helyek kevésbé látványosak, viszont ennek ellenére különösen érdekesek és rengeteg titkot és ismeretlen történetet tartogatnak magukban.

(A posztban felmerült esetleges pontatlanság vagy egyéb észrevétel hozzászólásban jelezhető.)

2021.11.20.

B.

 Források:

(1) Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437 / Mutató (Horváth Lajos):

(2) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok

(3) Tari Edit: Pest megye középkori templomai

(4) Benedek Gyula - Zádorné Zsoldos Márta: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1075-1526 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 3. (Szolnok, 1998)