2021. ápr 05.

Kővel jelölt tömegsírok helye egy általános iskola mellett - Monor

írta: l.balays
Kővel jelölt tömegsírok helye egy általános iskola mellett - Monor

Régebbi blogbejegyzésem kapcsán vette fel velem a kapcsolatot emailon keresztül egy monori hölgy, hogy ha érdekel, akkor szívesen elmesélne nekem valamit. Természetesen igent mondtam.

(Közben kiderült, mi és hogyan történt, ezt a blog alján a kiegészítésben lehet majd olvasni..)

Az emailban írta, hogy a monori Kossuth Lajos Általános Iskola mellett lévő, egykori tömegsírokról lenne szó.

(Egyébként szüleim és én is ebbe az iskolába jártunk, valamint fiam is itt fejezte be az iskolát.)

Először néhány szó a Kossuth Lajos Általános iskoláról, majd a református templomról és végül majd a tömegsírokról, mivel összefüggés lehet közöttük.

20210313_102807.jpg

Az iskola a református templom mellett található. Az iskola és a templom között most egy parkosított terület van, ahol régebben még egy betonozott sportpálya volt, a mostani füves terület helyén.

"Monoron – valószínűleg egyrészt Pest megye legnépesebb protestáns városának, Ceglédnek a hatására; másrészt az 1567. évi debreceni református zsinat hatására – 1567-ben alapította meg a református egyház iskoláját.

Ezekben a falusi népiskolákban kezdetben a tanítást maga a pap végezte, majd a tanító (ludi magister - iskolamester) vette át ezt a feladatot."

A Kossuth Lajos Általános Iskola ( 2021. március)20210313_101810.jpg

Az iskoláról az első írásos feljegyzések a XVIII. századból származnak.

 "A XVIII. században a felvilágosult abszolutizmus királynője, Mária Terézia felismerte, hogy elodázhatatlan az oktatásügy terén való előrelépés. Ezért született meg 1777-ben híres rendelete, a Ratio Educationis, mely először szabályozta országos szinten a hazai közoktatást."

Az 1771. évi vármegyei jelentés alapján a monori Kossuth Lajos Általános Iskola ősét 1567-ben alapította a református gyülekezet.

Az iskola főbejárata és a bejáratnál elhelyezett emléktábla, évszámokkal (1654-1954):

20210313_102834_1.jpg

A II. világháború végén, 1944-től 1946 januárjáig az iskola épületében orosz katonai kórház volt berendezve. (ezt jó tudni, eddig csak hadikórházról tudtam)

Az iskola helyzete bizonytalanná vált az 1880-as években:

"Ekkor a tanfelügyelő válaszút elé állította a monori református egyházat: 1885 őszére vagy felújítják az iskolát‚ vagy pedig ő azt használhatatlannak nyilvánítja, és Pest megye tisztifőorvosával bezáratja. Mivel az egyház a felújítást – más adósságai miatt – nem tudta elvégezni, az akkori tanfelügyelő viszont azt ígérte, hogy az állama földszintes épület helyén egy éven belül új, emeletes épületet építtet, az iskola állami kézbe került. Az új épületre végül 23 évet kellett várni."

Feltehetőleg a következő akár egy kulcsmondat is lehet, ami az iskola honlapján, az iskola történeti leírásában szerepel:

"Az iskola épületéről az első biztos adatunk csak 1788-ból van, amikor a református egyház egy új fiúiskolát építtetett a mai földszintes épület helyén. Ekkor a monori szőlőhegy még benyúlt egészen a református templomig, a régi iskola ajtajáig, valamint a templom körül elterülő régi temetőig."

Vagyis az iskola melletti református templom körül régen temető volt, mint ahogy régi időkben általában jellemző volt, hogy a templom köré temetkeztek.

Magyarország első katonai felmérésének (1782-1785) térképén a református templom helyzete:

reform.jpg

A szemben lévő katolikus templom nincsen rajta a térképen, ezek szerint az később épült. 

Ellenben a térképen a templom körül temető nincsen jelölve..

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) már mindkét templom fel van tüntetve:

2_kat_1.jpg

Kataszteri térképen (1881) a református templom és az iskola (bekarikáztam), temetőt ez a térkép sem jelöl:

zzz_1.jpg

 

A református templom és az iskola melletti park egy része (a park a templom és az iskola között helyezkedik el):

20210313_103253.jpg

"A település első temploma a mai református templom helyén állt, 1401-ben említi először oklevél. A középkori templomot Szent György tiszteletére szentelték. A török igen jelentős pusztításokat végzett ezen a területen, ezért a 16. században elnéptelenedett. Az első lakosok csak a 17. század elején kezdtek visszatelepedni, tömegesen a 17. század 20-as éveiben érkeztek. A hazatért lakosság kálvini hitre tért át, így a település középkori, jó állapotban lévő temploma is e felekezet tulajdona lett. Szentélyét és sekrestyéjét, mint a református liturgiához fölösleges helyiségeket, elbontották. A református egyház hivatalosan 1630-ban alapult meg.

1683-ban a török kiűzésére irányuló hadműveletek miatt ismét elnéptelenedett a község, és csak a század végére népesült be ismét. A templomot romos, megviselt állapotban találták. Eredetileg a régi istenházat szerették volna helyreállítani, ez azonban a lakosság növekedésével kicsinek bizonyult. Új templom építésébe kezdtek a régi köveinek felhasználásával. 1702-re készült el az eredetinél tágasabb belsejű épület, melyet kétszer renováltak."

Az email váltást követően, előzetes egyeztetés után találkoztunk K.Emesével az iskola előtt, aki a következőket mondta el:

"- Ebbe az általános iskolába jártam. Amikor egyik nap mentem haza az iskolából, azt láttam, hogy az iskola melletti területen, ahol most a füves rész van, volt egy, vagy két nagy gödör, de inkább két gödörre emlékszem. Az egyik - a járda melletti gödör  - mellett állt egy utánfutós kis traktor, aminek az utánfutójára a gödörben lévő csontvázakat pakolták fel, arra sem vigyáztak, hogy ne keveredjenek össze a csontok. Belenéztem a járda melletti gödörbe, ami tele volt egymásba csúszott csontvázakkal. Arra jött éppen egy kisgyerek az úton, aki felvett az elszóródott csontok közül egy darabot és azt magával vitte. Úgy tudom, német katonák csontvázai lehettek, akik a tömegsírban voltak. Ez valamikor talán az 1980-as években lehetett, de hogy mikor, arra már nem emlékszem...."

Régebben ezen a helyen lebetonozott sportpálya volt, körbekerítve, de azóta a betont felszedték és füvesítették a területet, a mostani járda helyén régen földút volt.

Emese ezt követően megmutatta azt a helyet, ahol az egyik általa említett tömegsírt látta, amelyikbe akkor bele is nézett, ahol most mindkettőnk meglepetésére egy nagy kőtömböt találtunk:

20210313_105512.jpg

A kövön nincsen semmilyen felirat, vagy bármilyen jelölés, egyik oldalán sem:

20210402_160016.jpg

20210402_155949.jpg

Azóta már a járdát is kockakövezték, régebben itt egy földút volt. A kőtömb pontosan ott van elhelyezve, ahol a járda melletti sírgödör volt. Két gödör volt a visszaemlékezés szerint, a másik gödör a járda mellettitől az iskola irányába volt.

Emesével még beszélgettünk egy kicsit, utána elköszöntünk egymástól.

Az elmondottakat megemlítettem egyik ismerősömnek, aki utánaérdeklődést követően megerősítette, hogy valóban volt exhumálás ezen a területen, ahol a képen lévő kő is van most, de a tudomása és a kapott információ szerint nem katonák, hanem még Mária Terézia idejéből lévő csontok voltak az akkor feltárt sírgödörben. 

Hogy az innen  kiemelt csontvázakat hova szállították, azt nem sikerült megtudni.

Tehát...: A református templom mellett régen temető volt, mint az a történeti leírásából megtudható. Ellenben a Kossuth iskola a II. világháborúban két évig orosz hadikórház volt. Az említett sírgödrök a református templom és az iskola épülete közötti területen voltak.

Az iskola melletti sírfeltárással kapcsolatban nem találtam elérhető információt, vagy bármilyen jellegű említést. (ettől még előfordulhat, hogy van valahol, de nem találtam)

Fennmaradt kérdések:

- Régen (Mária Terézia idejéből) miért lett volna éppen tömegsír ezen a helyen, miért nem egyes sírok voltak, ha itt temető volt?

- Talán előfordulhatott, hogy a régi eltemetettekre rátemették a hadikórházban elhunytakat és ezáltal összekeveredtek a csontok? 

- Vagy valóban egy Mária Terézia korabeli -a templom körüli egykori - régi temetkezési helyet számoltak fel?

- Vagy talán mégis elhunyt katonák maradványai lehettek a sírgödörben, akiket a hadikórházból temethettek ide..? (német katonák minden bizonnyal nem, hiszen az iskola történeti leírásában az szerepel, hogy az iskola orosz hadikórház volt, ha pontosak az adatok)

- a helyszínen lévő követ valóban emlékül, vagy megjelölésként helyezték itt el? Illetve honnan származhat ez a kő?

Azt csak feltételezni tudom, ha esetleg valóban szovjet katonák lettek itt exhumálva, akkor azokat innen a monori szovjet emlékműhöz szállíthatták..

Hátha van valaki, aki hozzá tudna szólni a történethez.. Valamilyen dokumentációnak lennie kell valahol, de nem mentem jobban utána a dolgoknak.

Még néhány kép:

A református templom melletti kis kőpad, amin sokat üldögéltem, amikor ide jártam ebbe az iskolába, akkor is ugyan ez a fa volt itt, az előtte lévő kőpaddal (1980 körül) - (kép: 2021.márc.)

20210313_102021.jpg

A kőpad és a fa mögött sírkövek és kopjafák a templom fala mellett:

20210313_102037.jpg

20210313_102119.jpg

Kopjafák a református templom kerítésén belül:

20210313_102417.jpg

Úgy tudom, ez az épület az iskola régebbi épületszárnya, még én is tanultam a falai között:

20210313_102215.jpg

Ugyanez az épület a Batthyány utca felől:

20210313_102535.jpg

Még találtam valamit a térképen, de nem akarok eltérni a témától. 

K. Emesének köszönöm szépen, hogy megkeresett és elmesélte az emlékeit, majd kérésemre eljött és megmutatta a helyet.

Ha valaki bővebbet tud esetleg a fentiekről, vagy van valami hozzáfűznivalója, írja meg hozzászólásban. Talán az iskola régebbi tanítói is tudhatnak erről valamit...

(Utólag úgy értesültem, a tereprendezési és környékbeli munkálatoknál "B.A." is jelen volt, ő tudna igazán érdemben hozzászólni, ha nem köti valamilyen jellegű titoktartás.) - Ha később sikerül újat megtudnom, kiegészítem a bejegyzést, hátha sikerül pontosítani a dolgokat. Utólagos hozzászólásokból sok minden ki szokott derülni és talán többet és pontosabbakat is megtudhatunk.

Kiegészítés (04.05.):

Most kaptam utólagosan információt, egy múzeumtól is voltak kint a feltárásnál és a sírgödörben lévő csontok a világháborús időknél régebbiek voltak. Illetőleg az ott lévő csontokat a jelek alapján előzőleg már valamikor egyszer exhumálták, mert több azonos csont volt egybegyűjtve. Feltehetőleg minden bizonnyal Mária Terézia idejéből származott, amit ott találtak.

Kiegészítés 2021,04.06. - amiből több kérdésre is választ kaphatunk

A fentiekkel kapcsolatban Zákányi Zsuzsa (A monori kopjafák könyv szerzője) közbenjárásával telefonon felvettem a kapcsolatot a 77 éves monori Borzsák Andrással, aki az alábbiakat mesélte el:

- 1993-1994 évben a monori református templom és a Kossuth iskola melletti területet rendezte, ahol fákat ültetett a szóban forgó parkban és faültetés  közben bukkant rá a csontokra. Értesítették a rendőrséget is, illetve kiszállt a ceglédi múzeum is a helyszínre.

Leintettek egy markolóst is, aki kimélyítette a gödröt, cserébe egy kis pálinkáért. Kb. 3 méter széles és 1,50 méter mély gödröt ástak ki a parkban. A gödörben a csontok kötegelve voltak, össze voltak szedve és egy kupacba voltak válogatva az azonos csontok, vagyis a helyet már előzőleg valamikor bolygatták. 

A ceglédi múzeum munkatársai megállapították, hogy a csontok a világháborúnál régebbiek voltak, feltehetőleg Mária Terézia idejéből származhattak, amikor is a templom körül még akkor temető volt.

Az ásás során a gödrös területen agyagos kő és vályogfal maradványok is voltak, ami olyan kemény volt, hogy a csákány is szikrázott tőle. 

Az összeszedett csontokat a református temetőbe vitték az egyház részéről, ahol ott egy megjelölt sírba vannak eltemetve. Hogy ezen belül hol, arra az egyház vagy a temetőgondnok tudna választ adni.

Borzsák András bácsi a terület rendezésére az akkori polgármestertől kért erre engedélyt, mivel a református egyháznál szolgáltak az ősei és szívén viselte a terület sorsát.

Borzsák András továbbá azt is elmesélte, hogy a "szépapja" id. Borzsák András 1830 körül volt iskolamester a Kossuth iskolában, aki nagyon szigorú ember volt és 12 gyereke volt. A gyerekeinek sokszor kevés volt az ennivalója, de ha volt elég élelem, azt a tanítványaival is megosztotta, valamint sokszor a tanítványok cipőjét is megjavítgatta.

A tömegsír helyén jelenleg elhelyezett kőről nem tudott semmit, hogy az honnan és milyen módon kerülhetett oda. -

Az időpontokban van egy kis eltérés, de a lényeg benne van. Ellenben a kőről még mindig nem derült ki, hogyan és mikor került oda...

Források:

térképek - mapire

református templom történeti forrása - parokia webold.  

Kossuth Lajos Általános Iskola történeti forrása: monorkossuth.hu

- szemtanúk elmondásai

Bejegyzés:

2021.04.05. illetve dátumozva a kiegészítések

B.

Szólj hozzá